Utazás a Muladhara csakrától az illúziók óceánjáig

Shri Mataji angliai (Derby-ben) előadása 1982-ből

Tarts velünk ezen egy kalandos utazáson, ami spirituális szempontból világítja meg történelmünket, fejlődésünket, az eddigi és jelenlegi életünk értelmét.

“Köszönöm a Derbyshire-ben és Birmingham-ben élő jógiknak, hogy lehetővé tették Nekem azt, hogy az itteni keresőkhöz beszéljek. A mai modern időkben sok kereső van, ez egy nagyon egyedi dolog. Azelőtt nem voltak keresők, legalábbis nem ilyen sokan. Voltak, akik a pénzt keresték – belőlük ma is nagyon sok van -, akik újabb és újabb országokat akartak meghódítani, akik a hatalmat keresték. Csak nagyon kevesen keresték az isteni boldogság igazgyöngyeit. Ennek oka az emberi tudatosságban, a kollektív tudatosságban keresendő, talán az emberek nem hitték, hogy képesek ezt meglelni, vagy hogy szükség lehet a keresésre.

De most az a nagyszerű helyzet állt elő, hogy nagyon sok kiváló kereső születik ezen a Földön. Tömegesen vannak keresők. Nem csak egy-kettő akad a hegy tetején, barlangban, vagy valahol üldögélve, amint meditálni próbál, hanem nagyon sokan keresnek, akik nem elégedettek magukkal, azzal amijük van. Úgy gondolják, lennie kell valaminek, ami mindezek fölött van. Akik úgy érzik, még nem találták meg az életük értelmét, akik úgy érzik, meg kell találniuk az életük célját, akik úgy érzik, lennie kell valami magasztosabbnak annál, mint amiben most vannak. Az ilyen az emberek nem csak napjaink keresői, hanem ők már évezredek óta keresők.

Krisztus idején – mondhatom – nem volt egy kereső sem, mert akiket Krisztus tanítványainak választott, azok is inkább belekényszerültek ebbe. Krisztusnak kellett megtalálnia, felkeresnie őket és beszélni hozzájuk. Mondhatjuk tehát, hogy a teremtés történetének ez egy nagyon fontos korszaka, amikor ilyen sok kereső van. De a probléma a mai keresőkkel az, hogy nem tudják, mit keresnek. Fogalmuk sincs, mit keressenek. Hogyan keressenek? Mit várjanak el? Ismeretlen területen járnak. Ismeretlen számukra.

Ezt az ismeretlen területet ma nagyon sokan képviselik. Mindenki azt mondja: „Én vagyok az, aki az árut szállítja.” Egy másik azt mondja: „Én vagyok az, aki meg tudja tenni.” Így persze összevisszaság keletkezik. A mai modern időkben zűrzavar uralkodik. Óriási zűrzavar. Csak ilyen zűrzavarban lehet nagyszerű megoldásokat is találni, ami maradandó megoldás, ami megoldja a problémát egyszer s mindenkorra.

A helyes és helytelent illetően még sosem volt ekkora zűrzavar az emberek elméjében, mint most. Ilyen mértékben még sosem. Ha régen valamire azt mondták, hogy nem jó,  és valaki mégis megtette, az tudta, hogy helytelenül cselekszik. Akik jó emberek voltak, azt mondták: „Rendben, ez jó, akkor azt fogjuk tenni.” Mindenki tudta, mi a helyes és mi a helytelen. Ennek ellenére lehet, hogy mégis megtették, azt,  ami helytelen. De ma senki nem tudja, hogy mi a helyes és mi a helytelen.

Függetlenül a helyes és helytelentől, sokkal többről van szó: ismernetek kell magatokat. Mert tudatában vagyunk annak, hogy nem ismerjük magunkat, nem ismerjük az abszolútot. Mindenki tudatában van annak, hogy relatív világában élünk. Lehet, hogy a tudatalattiban, vagy a tudattalanban, de határozottan van egy olyan érzés mindannyiunkban, hogy „Nem tudjuk.”. Ez egy nagyon őszinte érzés, egy nagyon magasztos érzés, hogy: „Valami nagyobbat kell megismernünk.”

Amikor azt a szót mondjuk „ismerni”, akkor olyasmire gondolunk, mintha azt mondanánk: Nem ismerem Derbyshire-t, sosem jártam ott. Ez mit jelent? Nem ismerem Derbyshire-t. Hogyhogy nem ismerem Derbyshire-t? Olvashatok róla könyvekben, megtudhatok róla dolgokat. Megismerhetem Derbyshire egész történelmét. Megtudhatom, kik voltak azok az emberek, akik ezeket a gyönyörű porcelánokat készítették. Megismerhetem az egész történetüket. Mindent elolvashatok róluk. Akkor miért mondanám azt, hogy nem tudok semmit Derbyshire-ről? Mert még nem jártam ott. Még nem voltam Derbyben, nem voltam ezen a környéken, nem láttam ezt a helyet, nem néztem meg, nincs tapasztalatom erről a helyről, tehát nem ismerem. Pontosan ez a helyzet most.

Az a helyzet, hogy nem ismerjük az Istenit. Olvastunk róla. Hallottunk róla. Nagyon sokan írtak róla. Amint rájönnek, hogy van érdeklődés, nagyon sok könyv jelenik meg – könyv, könyv hátán, könyvek ezrei íródnak. Mennyi igaz ezekből és mennyi nem? Lehetetlen ezt tudni, mert honnan tudhatnánk. Tegyük fel, valaki azt mondja, Bedford hercege Derbyshire-ben született. Rendben, de honnan tudjam, hogy ez igaz? Addig nem fogom tudni, amíg találkozom valakivel, aki igazán ehhez a helyhez tartozik, aki tud erről. Ugyanígy az Isteniről való tudásunk nagyon zavaros. De ez nem tudás. Ez sosem lehet a tudás.

A tudásról az az elképzelésünk, hogy ésszerű válasszal szolgál bármely kérdésünkre, amit az intelligenciánkon keresztül ésszel felfoghatunk. Ám ez a terület az intelligencián túl van, túl van az ésszerűségen, minden korlátozottan túl van, ez egy határtalan terület. Minden ilyen határtalan terület csak a tudatosság tapasztalata által ismerhető meg.

Meg kell értenetek, hogy ez egy nagyon, finom dolog. Hogy lehet megismerni valamit, ami a tudatosságunk tapasztalata. Nem olyan tapasztalat, mint amikor hirtelen meglátunk egy fényt, és ez egy tapasztalat, de fényt bármikor láthatunk. Az emberek olyan nagyszerűnek érzik, ha hirtelen fényt látnak megcsillanni maguk előtt. Ebben semmi nagyszerű sincs. Valahonnan jönnie kell a csillogásnak, aminek lehet, hogy számodra semmi haszna sincs, de érezheted azt, hogy tapasztaltál valamit. Tudnotok kell, hogy a látás nem tapasztalás. Például egy kutya látja ezt az eszközt, de mit tud róla? Látja.

A tudatosságban, az emberi tudatosságban annyi nagyszerű dolog van az állati tudatossághoz képest. Például az állatok nincsenek tudatában a szépségnek, nincsenek tudatában a tisztaságnak, nincsenek. Az emberekben ez ott van belül, érzik ezeket. A központi idegrendszerükön érzik. Bármi is legyen a tudatotokban, azt éreznetek kell a központi idegrendszeren. Ez nem csak egy képzeletbeli dolog, vagy intellektuális vita. „Igen, igen, tudom.” Ez nem az! Tudásnak az érzeten át kell jönnie, például, ez meleg, ez hideg, de egy kő nem fog érezni semmit. Tehát az érzékelésnek a központi idegrendszeren át kell jönnie. Ez azt jelenti, hogy a tudatosságot magát kell feltölteni. Új dimenziót kell kapnia.

A tudatosságotoknak új dimenziót kell kapnia. Minden egyéb tapasztalásnak nincs jelentősége az evolúcióban. Az evolúció folyamatában a tudatosság az, ami fejlődik, ami újabb és újabb dimenziókat kap. Ezek a dimenziók az emberré válásotokkal elérték a maximumot, amikor is a tudatotok készen áll az Univerzális Lény, a Kollektív Lény tudatának befogadására, ami által kollektív lényekké váltok.

Erről szeretnék most beszélni nektek, hogy ez hogyan van meg bennünk. Gyakorlati okokból ne higgyetek el Nekem mindent. De ne is utasítsátok el, amit mondok nektek. Olyan ez, mintha egy új egyetemre járnátok. Meghallgatjuk a professzort és próbáljuk követni, amit mond. Tételezzük fel, hogy egy hipotézist állít elétek, amit aztán elkezdtek körüljárni. Kidolgozzátok. Ha igaz, törvénynek nevezitek. Ugyanígy kell ebbe az új tudatosságba belépnetek, hogy először megnézitek és nem elutasítjátok. Aztán, ha igaz, el kell hogy higgyétek. A Sahaja jógában nem szabad vakon hinni. A vakhit semmiben sem segít. De elutasítás se legyen.

Ezzel a vidám hozzáállással hallgassatok meg, és amit mondok, vegyétek mind úgy, mint egy feltételezést (hipotézist). Nem kell most elfogadjátok. De aztán eljön majd az idő, hogy bebizonyítsam nektek az igazságot. Az igazságot be lehet bizonyítani. Eljött az idő Isten létének a bebizonyítására. Nem azzal fogom bebizonyítani, hogy egy nagy előadást tartok, vagy elmegyek a bíróságra, hanem a tudatosságotokon fogom bebizonyítani. A tudatosságotok abszolút tapasztalata lesz, hogy érezni fogjátok a Mindenható Istent. Eljött az idő, hogy igazoljuk az írásokat, minden szent írást. Eljött az idő, hogy bizonyosak legyetek Istennel való saját kapcsolatotokban, hogy kapcsolatban álltok az Eredendő Lénnyel, hívhatjátok Istennek, vagy bárminek. Isten számára nincs jelentősége, bárminek is nevezitek. Bárminek is nevezitek, Isten létezik, de ez az Isten nem úgy létezik, amilyennek ti felfogjátok. Nem úgy létezik, ahogy azt ti értelmezitek, vagy amilyennek tudjátok. Hanem Isten olyan, mint Ő maga . Amíg magatok nem érzitek Őt, nem fogtok hinni benne. Még ha hisztek is benne bizonyos körülmények között, ez a hit vak. Intelligens ember számára nincs jelentése és el fog jönni az a nap, amikor az ilyen ember megtagadja ezt a fajta vakhitet.

Ahogy már mondtam, van bennünk egy rendszer, amely a tudatosságunk felemelkedésével alakult ki, melynek különböző szintjei olyanok, mint a belénk írt történelem, arról, hogyan váltunk emberi lényekké. Különböző korszakokat különböztethetünk meg. Az első volt a szén atom kora, amikor élőkké váltunk. A halott élővé vált. Ezen a ponton kezdődött. Ez az alatt a hatalmas erő alatt található, ami a keresztcsontban van és amit Kundalininek nevezünk. Ez ugyanaz az erő, amelyet a Bibliában az Élet Fájaként leírtak. „Lángnyelvekként fogok megjelenni előttetek.” A Biblia nagyon mikroszkopikus dolog, és a szimbolizmusát nem lehet megmagyarázni addig, amíg nem kaptátok meg az új tudatosságotokat, a vibrációs tudatosságot.

Ez az erő, a vágy ereje, a végső vágyé, az egyetlen vágyé, az igaz vágyé, ami bennünk van. Minden egyéb vágy hasztalanná válik. Vegyük a jóléti államokat. Az emberek jólétben élnek. Gazdagok, tehetősek, de nem boldogok. Svédország és Svájc, ahol az emberek rendkívüli jólétben élnek, azon verseng egymás között, hogy hány fiatal fog öngyilkosságot elkövetni. Most hallottam, hogy a svájciak vezetnek. Sokkal több svájci követ el öngyilkosságot, mint svéd fiatal.

Ez az az állapot, amelyben fel kell ismernünk, hogy a jólét, ha ez volt a vágyunk, nem az igazi vágy, mert miután megkaptuk a jólétet, boldognak kellett volna(kellene) lennünk és örömtelinek, de nem vagyunk azok. A gazdaság alapja az, hogy az egyedi igények kielégíthetőek ugyan, de sohasem adnak általános elégedettséget. Ez azt jelenti, hogy az anyag nem tudja kielégíteni az igényeinket. Mi is ez az igény? Amit keresünk, az ebben az erőben van elrejtve, ez pedig az Istennel való egyesülés, a jóga keresése. Amit megkeresztelésnek hívunk.

A Koránban ugyanezt pir-nek nevezik. A pir-ré kell válnod, a kétszer születetté. Számos nyelvben leírták már, de ugyanarról a dologról van szó. Minden írás megegyezik ebben, ha követitek miket mondanak, el fogtok csodálkozni azon, hogy mind ugyanarról beszélnek. Valaki mondhatja ezt: „Anyám, lehetnek más módszerek is. Valami más is működésbe hozhatja.”

Nincs más módszer, mert ez már évezredek óta formálódik bennetek, azóta, amióta létrejött a szén. És ezt mind a természet rendezte el bennetek. Ez olyan, mintha azt mondanátok, hogy a magot más módszerrel is ki lehet csíráztatni. A mag számára nem létezik másik módszer. A magban benne van a csíra, és ezt kell felébreszteni, csak így tud az egész működni. Ugyanígy fog ez bennetek is működni. Ezt az erőt kell felrázni bennetek. Fel kell hogy ébredjen bennetek. Amikor felébred, felemelkedik bennetek. De mi is ez az erő? Ez a Lélekkel való eggyé válás ereje. Ez az erő tudja, hogy eggyé kell válnia az Istenivel.

Van nagyon sok más vágyunk. Azt kérdhetnénk: „Hogyan kapcsolódik ez mindehhez?” Olyan ez, mintha mondjuk Derbyshire-ba kellene jönnünk, hogy találkozzunk veletek. Megtesszük az egész utat, eljövünk a Guild Hall-ig, eljövünk idáig és nem találkoztunk veletek. Akkor az eljövetelem és utazásom hasztalan lenne, mert nem találkoztam veletek. Nem lenne értelme. Ugyanígy, minden más vágy csak ennek az egynek a megvalósításáért van, a végső vágyért, az Istenivel való eggyé válás vágyáért.

Sok mindent lehet elmondani a Kundaliniről. Sok százszor beszéltem már a Kundaliniről és ahhoz, hogy többet tudjatok róla, a Sahaja jógába kell jönnötök. De most röviden elmondtam nektek, hogy mi a Kundalini és hol helyezkedik el.

Mármost ott az ábrán látható a valójában második központunk, de amit mi harmadikként kezelünk, itt található, a keresésünk ereje, vagy mondjuk úgy, a központja. Ezt a központot Nabhi csakrának nevezzük, ez adja a keresésünket. Állati szinten a gyomrunkon keresztül kerestük az ételt, és ezen meg fogtok lepődni, amikor emberi lényekké váltunk, szintén a gyomrunkon keresztül keressük a pénzt. Lehet, hogy itt-ott letérünk az útról, de végső soron még Istent is a gyomrunkon keresztül keressük.

A gyomor körül van az a terület, amelyen át kell kelnünk, és ez a Mesterek területe. Mindegyik Ősi Mester, mint például Mózes és Szókratész ezen a területen születtek. Tíz ilyen nagy, alapvető Ősi Lény jött erre a földre, akik azért jöttek, hogy képet adjanak a keresésünkhöz, és ahhoz, hogy mit kell tennünk. Tulajdonképpen azért jöttek, hogy megtanítsanak minket arra, hogyan kerüljünk egyensúlyba, és ezáltal felemelkedhessünk.

A nagy próféták, vagy mondhatjuk úgy, Ősi Lények, voltak ezek a Mesterek. Azért jöttek, hogy értesítsenek minket arról, ha nagyon a bal, vagy a jobb oldalra kerülünk, veszítünk a fenntartó erőnkből, mindabból, ami emberi lénnyé tesz minket. Emberi lényekként rendelkeznünk kell a fenntartó erővel, és ez az a központ, amely fokozatosan kibontja a fenntartó erőt az állati, majd a magasabb rendű állati szinten keresztül az emberi szintig, amikor az ember ráébred arra, hogy ezek a fenntartó erők léteznek benne. Így születtek meg a törvényeink. A Biblia tízparancsolata a tíz fenntartó erő bennünk. Ők a tíz Guru, akik eljöttek erre a földre, hogy megvédjék az embereket attól, hogy letérjenek a középső útról és a bal, vagy a jobb oldalra kerüljenek.

A bal oldal, mint az ábrán látható, az érzelmi oldalunk, és a vágyunk ereje. Ez az érzelmi oldal adja nekünk a tudatalattit és azon túl a kollektív tudatalattit. A jobb oldalon van egy másik erő, a cselekvésünk ereje, amikor a vágyunkat cselekvésbe fordítjuk. Ez a cselekvés ereje adja nekünk a jövőnket, és ellátja a testi és mentális tevékenységünket. Ennek eredményeként létrehozunk egy intézményt a fejünkben, amit egónak nevezünk. Ez mindenkiben megvan. Nem kell tőle megijedni. Amikor teszünk valamit, úgy érezzük, mi tettük, bár ez csak mítosz, mi mégsem hagyunk fel a mítosszal, mert még nem láttuk a valóságot.

A másik a bal oldal ereje bennünk, amellyel fogadjuk mások aggresszivitását, és amely a múltunkat adja. Ez ad nekünk érzelmeink aktivitásának a melléktermékeként egy másik intézményt, mint egy lufit, ott látható, amit szuperegónak nevezünk. Ez a két dolog találkozik a fejben, pont így. Ahogy növekedünk és a fejtetőn, a kutacs területe megcsontosodik és ez a lágy terület, amely gyermekkorunkban lüktet, teljesen be lesz fedve. Így alakul ki az én tudat. X, Y, Z urak leszünk. Kialakul a szabadságotok.Szabadon lehettek X úr, Y úr, Z úr.”

Hamarosan következik a második rész.

* * *

******************
M E G H Í V Ó
******************

******************************************************
Ingyenes, meditációs szitár koncert

2016. október 8-án, Gödön

Szeretnék ott lenni a szitár koncerten

******************************************************

További kellemes meditációt kívánok!

Meditációs Péter
peter@jogameditacio.hu