Jihad: Harc önmagunkkal, saját belső ellenségeinkkel
Ismerd meg a belső ellenségeidet! Mohamed tanítása szerint a Jihádnak semmi köze a másokkal való harchoz, kizárólag saját magunk legyőzése a cél!
Következzen egy részlet Shri Mataji egyik nyilvános beszédéből, amit néhány hónappal a 2001-es terrortámadás előtt tartott Londonban.
“. . . Ma vészhelyzetben vagyunk. Valóban vészhelyzetben élünk – próbálják megérteni. És szeretném figyelmeztetni Önöket, hogy ha nem mélyednek el önmagukban, és nem ébrednek rá, kik is valójában, és nem fognak hozzá önmaguk átalakításához, bármi megtörténhet. Mindenféle új betegség jelenik meg, különféle újfajta problémák lépnek fel a gyermekekkel kapcsolatban, különféle nemzeti problémák, különféle nemzetközi problémák, amelyeken képtelenek vagyunk segíteni.
Ki kell ebből törnünk, és az igazság szilárd megszemélyesítőivé kell válnunk. Nem tudjuk, mi az igazság. Rosszabbak vagyunk, mint az állatok, akiknek nyitva van a szemük, míg mi csukott szemmel járunk. Nem arról van szó, hogy el kell ítélnünk önmagunkat, hanem arról, hogy éberekké kell válnunk és tudatosodnia kell bennünk, hogy az embereknek át kell alakulniuk. Különben csak az történik, hogy ma eljönnek az én előadásomra, holnap elmennek egy másik előadásra – ennyi az egész. Ez így csak egyfajta mindennapi szórakozás. De ahogy látom az emberiség sorsának alakulását, nem tudom, hányan fognak tönkremenni, hányan fognak elpusztulni. Mi lesz velük? Milyen betegségektől fognak szenvedni? Milyen gondjaik lesznek? Mi lesz a gyermekeik sorsa? Mi lesz az országuk sorsa? Mi lesz az egész világgal? Próbálják mindezt szélesebb látókörben szemlélni!
Én azt látom, hogy a világon az összes embernek átalakuláson kell keresztülmennie. Az ellenségeinket magunkban hordjuk, és amikor a dzsihádról beszélnek, ezalatt azt a harcot értik, amelyben a saját belső ellenségeinkkel küzdünk. Mik ezek az ellenségek?
Manapság a legrosszabb a mohóság. Az emberek mohósága. E miatt a mohóság miatt az emberek bármit megengednek maguknak. Mindenféle dolog történik a mohóság miatt. Van pénzük, mindenre megvan a lehetőségük, de a mohóság olyan sátáni erő, hogy képtelenek látni, mi mindenük van. És egyre többet és többet akarnak birtokolni, félrevezetik az embereket, félrevezetik a kormányukat, mindenkit becsapnak, és így akarnak mindent maguknak megszerezni. A másik rossz dolog, mely bennünk van, a harag. A harag miatt nem vagyunk képesek a dolgokat annak látni, amik. Apró dolgok miatt haragra gerjedünk: mint például az idegenek miatt, akik ebbe az országba jöttek – találkoztam olyanokkal, akik mások eltérő bőrszíne miatt éreznek haragot. Nem értem. Isten különféle bőrszíneket teremtett; máskülönben úgy festenénk ki, mint egy hadsereg, mindenki egyforma lenne, és nyomorúságos lenne az életünk. A bőrszín tehát a természet szüleménye. Fehérek vagy feketék – mi tehát a különbség? Egyszerűen nem értem. Mert ezt a mítoszt magukévá tették. Erre a mítoszra alapozva harcolunk. A fehérek harcolnak a feketék ellen, a feketék harcolnak a fehérek ellen. Utána meg kimennek a napra süttetni a bőrüket, és bőrrákot kapnak. Egyszerűen nem értem. Ebben nincs semmi logika; nincs bennünk egyensúly, hogy megláthassuk, mit csinálunk. Miért vesztegetjük el ezeket az értékes pillanatokat, amikor az átalakulásnak kellene végbemennie? Ezt a haragot akármi képes kiváltani; bármi megfelel ürügynek, hogy haragra gyúljunk. Ez mintha egy gyengeség lenne az emberekben, igen általános. Az emberek a legkisebb dolog miatt is képesek haragra gerjedni. És ez még tetszik is nekik, mert így elnyomhatnak másokat, agresszívak lehetnek. Akarják tehát, hogy ez a harag bennük fészkeljen, és ennek a haragnak a segítségével másokon igyekeznek uralkodni. Ez a legnagyobb probléma. Miért akarunk másokon uralkodni? Miért akarunk másokat elnyomni? És miért akarunk másokat irányítani? Magunkat sem tudjuk irányítani, akkor miért akarunk másokat irányítani? Mi szükség van erre?
Aztán itt vannak a ragaszkodások: az emberek ragaszkodnak a házukhoz, a földünkhöz, a gyermekeikhez, mindenhez. Holnap úgysem leszünk itt. Üres kézzel fogunk távozni. Semmit sem vihetünk magunkkal. Így ragaszkodunk mindenféle dologhoz: különös gonddal viseltetünk a kocsink iránt, a házunk iránt, hogy megóvjuk. És mi van önmagunkkal? Velünk rendben van minden? Belül teljesen nyugodtak, békések és örömteliek vagyunk? Miért vesztegetjük az időnket arra, hogy másokra haragszunk? Az effajta élet is el fog pusztulni.
Ha megnézünk egy másik embert, vannak úgymond gyönge pontjai, nemcsak a pénzzel, hanem a nőkkel kapcsolatban is – ez nagyon általános – vagy egy nőnek a férfiakkal kapcsolatban. Miért kell azzal foglalkozni, hogy vonzóak legyünk? Mindenkinek meg kell öregednie. Mit ér vele az ember, ha nők után rohangál, a másik nem után rohangál? Az ilyen emberben nincs semmi méltóság, semmi önbecsülés. Ha valaki jó ruhákban jár, nagyszerű személynek tartják. Ennek nem ez a módja. Önvizsgálatot kell tartanunk és meg kell látnunk: miért tesszük ezeket a dolgokat? Miért vesztegetjük az erőnket ostoba dolgokra? Nagyon sok félőrülttel találkozom, reménytelen esetekkel, vannak, akik teljesen őrültek. És mit mondanak nekem: hogy egy bizonyos nővel vagy férfival össze akartak házasodni, és ezért lettek ilyenek. Ó, milyen átlátszó érvelés! Ez nem utal nagyszerűségre.
Belül nagyon-nagyon erősnek kell lennünk. Érezni kell az önvalónkat. Az önvalónk a Lélek, a mindenható Isten tükröződése bennünk. Nagyon erősek lehetünk, és megvan a lehetőségünk arra, hogy tökéletes egészségben és teljes kiegyensúlyozottságban éljünk, ha a Lélekké válunk. Rendkívül sokat hallottak már a Lélekről és a spiritualitásról, de elérték már ezt a pontot?…“
(Érdekel Shri Mataji teljes beszéde? Küldj egy e-mailt az info@jogameditacio.hu címre targy: “Kérem Shri Mataji londoni, 2001-es, teljes beszédét” és elküldöm a teljes beszédet egy válasz e-mailben. Érdekelne, hogy kik és hányan érdeklődtek mélyebben a téma iránt.)
Meditációban imádkozhatunk:
Anyánk, kérünk védelmezz meg minket a 6 ellenségtől: a kéjvágytól (Kaam), a haragtól (Krodh), a mohóságtól (Lobh), a ragaszkodástól (Moha), a gyűlölettől (Matsar) és az egótól (Ahankara).
Többek között, erről szól a következő, nagyon szép dal, amit Shri Matajihoz énekelnek tanítványai.
A dal szövege:
AP.NI PANAAH. MEIN HAME RAKH. NA
Refrén:
Ap.ni Panaah. Mein Hame Rakh. Na…
Sikhe Ham. Nek. Rah. Par Chal.na
Anyánk, kérünk védelmezz meg minket szüntelenül,
Bárcsak kiegyensúlyozott és igaz életet élhetnénk a Te útmutatásoddal.
Kaam. Krodh. Lobh., Moha Matsar
Aur Ahankar. Se, Ham.ko Bachana
Anyánk, kérünk védelmezz meg minket a 6 ellenségtől: a kéjvágytól (Kaam), a haragtól (Krodh), a mohóságtól (Lobh), a ragaszkodástól (Moha), a gyűlölettől (Matsar) és az egótól (Ahankara).
Maya Me Gir Ja-un Na Mata (x2)
Anyánk, kérünk szabadíts meg minket az illúzióktól (Maya).
Ananya Bhakti De, Sahaji Banana… Oh Oh
És kérünk, add meg nekünk az Ananya Bhaktit (teljes odaadást).
Kérünk tégy minket Sahaj eszközökké.
Ap.ni Nigah. Me Hame Rakh.na….
Kérünk tarts meg minket Isteni figyelmedben és védelmedben.
Ap.ni Panaah. Mein Hame Rakh.na
Shama-van. Koyi, Tujh. Sa Nahi Ma
He Parameshwari, He Shubhakari
Nincs aki megbocsátóbb lenne Nálad, ó Istennő. Dicsőség Neked, Nagy Istennő (Parameshwari), aki a kedvezőség megtestesülése (Shubhakari).
Nya-n. Kar.ma, Bhakti De Devi (x2)
Ó, Istennő, kérünk adj nekünk tiszta tudást, jócselekedeteket és odaadást.
Ma Char.no Ak-shay. Pad. Dena… Oh-Oh
Ó, Devi, kérünk adj nekünk örök békét a Lótuszlábaidnál.
Karuna Ki Chav. Me Hame Rakh.na
Kérünk, tarts meg minket az együttérzésed hűsítő árnyékában.
Ap.ni Panaah. Mein Hame Rakh.na
Ap.ni Panaah. Mein Hame Rakh.na – ausztrál jógik
(Shri Ganesha puja esti program, 1997.)
Kellemes meditációt, karácsonyi készülődést!
Meditációs Péter
peter@jogameditacio.hu